Orosz Nagydíj

Erőnlét az F1-ben: Schumachert és Hamiltont is bajnokká tette

Lewis Hamilton training, PUMA
Fotó: PUMA
Akik egy kicsit alaposabban szemügyre vesznek egy mai Forma-1-es versenyzőt – a hölgyeknek ez talán egy kicsit könnyebben megy –, azok első pillantásra észrevehetik, milyen jó edzettségi állapotban vannak, és a súlyfelesleg legapróbb jeleit sem láthatjuk. De ez nem mindig volt így!

Ki ne hallott volna James Huntról, aki amellett, hogy egy fantasztikus versenyző volt, kétkanállal falta az életet, és bizony a káros szenvedélyeknek is előszeretettel hódolt: sportolóként aktív éveiben sem vetette meg a cigarettát, az alkoholt, és sokszor nyúlt kábítószerekhez is.

De nem kell a ’70-es évekig visszamennünk ahhoz, hogy fizikailag nem éppen felkészült F1-es versenyzőket említsünk, hiszen a ’90-es évekig senki nem ismerte fel azt, hogy megfelelő testi edzettséggel bizony előnybe lehet kerülni az ellenfelekkel szemben.

És hogy ki volt az első, aki ebben a tekintetben is a riválisok fölé tudott emelkedni?

Hát persze, hogy Michael Schumacher!

Fotó: www.michael-schumacher.de

A Forma-1 legendás versenyzője, a hétszeres világbajnok 1991-ben mutatkozott be a száguldó cirkuszban. A német 22 éves volt, tehát már ebben tekintetben is előnyt élvezett az ellenfelekkel szemben, hiszen Ayrton Sennánál 9, Alain Prostnál 14, Nigel Mansellnél pedig 16 évvel volt fiatalabb.

És miközben a fent említett bajnokok a ’90-es évek első felében nemigen fektettek nagy hangsúlyt arra, hogy a lehető legszálkásabban üljenek versenyautóba, Schumacher már ekkor élen járt a fizikai felkészülés tekintetében.

„A Forma-1-es versenyzők is atléták. Michael Schumacher volt talán az első, aki felismerte, hogy a kiváló edzettség versenyelőnyt jelent számára, főleg a versenyek késői fázisaiban, amikor a többiek már fáradtak, és hibáztak” – mondta Pat Symonds, aki mérnökként együtt dolgozott Schumacherrel akkor, amikor a német 1994-ben és 1995-ben első világbajnoki címeit szerezte.

„Első F1-es éveiben együtt dolgoztam Ayrton Sennával is, és határozottan nem volt fitt. Az első versenyein a köridejei gyakran romlottak, ahogy kezdett fáradni. Mivel rendkívül intelligens volt, hamar felismerte ezt, és javított az edzettségi felkészültségén, de talán soha nem jutott arra a szintre, mint Schumacher.”

Fotó: Fortepan

És itt most nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy a versenyzők a lehető legkedvezőbb testtömeggel rendelkezzenek. Bár a mai, modern Forma-1-ben ennek különösen nagy jelentősége van, egy autóversenyző edzettsége nem ebben merül ki. Ép testben ép lélek – halljuk gyakran, és ez az élsportolókra különösen igaz, pláne egy olyan sportágban, mint a Forma-1, ahol a fizikai felkészültség mellett a mentális jólét is elengedhetetlen a sikerek eléréséhez.

„Schumacher edzője a versenyszimulációk után vérmintát is vett, hogy az edzéseit ennek megfelelően alakítsa ki. Ennek eredményeképp ő volt az első, aki felismerte az elektrolitok (testfolyadékokban oldott ásványi anyagok, melyek izzadás során vízzel keveredve a verejtékmirigyekbe kerülnek, majd a bőrön keresztül távoznak. Az öt legfontosabb elektrolit a nátrium, a kálium, a kalcium, a magnézium és a klorid. Megfelelő pótlásuk elengedhetetlen az egészség szempontjából – a szerk.) jelentőségét” – fogalmazott Symonds.

„Manapság minden versenyzőnek van saját edzője, általában sporttudományi végzettséggel, akik segítenek az állóképesség javításában, és az izomcsoportok felépítésében, hogy azok megfeleljenek a vezetéshez szükséges igényeknek.”

„Ugyanúgy próbálnak javítani a reakcióidőn is reakciós lámpás edzésekkel, mely során véletlenszerű ütemben felvillanó lámpákat kell megérinteniük a lehető leggyorsabb idő alatt.”

A versenyzőknek természetesen nemcsak a versenyszezonban kell fittnek maradniuk, hanem akkor is, amikor huzamosabb ideig nem ülnek autóba – például télen! De most, a koronavírus-járvány miatt még fontosabb, hogy fenntartsák azt a fizikai szintet, amilyennel februárban elkezdtek tesztelni Barcelonában.

Fotó: PUMA

Miközben Schumacher a ’90-es évek elején úttörő volt a fizikai felkészültség versenyelőnyre történő használatában, manapság kétségkívül Lewis Hamilton az, aki ezen a területen is a legjobban igyekszik élen járni a mezőnyben.

„Minden évben, amikor eljön a karácsony, döntést kell hoznom. Akarok-e tovább vezetni? Akarom-e folytatni a versenyzést? Szerintem egészséges dolog lefolytatni önmagaddal ezt a beszélgetést” – mesélte még Lewis Hamilton anno a Mens Health magazinnak.

A most 35 éves versenyző azt mondja, minden egyes évben új kihívásokat kell keresnie, hogy motiválja magát, és persze minden egyes szezonra igyekszik jobb formába lendülni fizikailag.

Bár a közösségi oldalakon gyakran látjuk, hogy Hamilton is szereti élvezni az életet, eddigi hat világbajnoki címéhez bizony nagyban hozzájárult az, hogy nem volt lusta karban tartani testét. Sokszor vett például részt muaj thai bokszon alapuló kegyetlen edzéseken, hogy megerősítse törzsét, javítson eleve villámgyors reflexein.

„Az edzés hihetetlenül unalmas és monoton tud lenni” – magyarázta a Mercedes versenyzője.

Talán kevesen tudják, de Hamilton már nagyon régen beépítette a bokszot edzéseibe, 13 évesen pedig fekete övet szerzett karatéban. Mindez jól mutatja, a küzdősportok egyáltalán nem állnak távol tőle. Rajong például a UFC-ért, bámulatosnak tartja Conor McGregor teljesítményét.

Fotó: PUMA

MIÉRT ÉPPEN A MUAJ THAI?

„Bárki képes súlyokat emelni, felüléseket csinálni” – mondta. „A muaj thai azért élvezetes, mert rohadt nehéz! Folyton magad előtt tartani a karod, ütni, könyökölni, magasan, sípcsontra, térddel rúgni. Rengeteg benne a koordináció, a mozgás és a technika.”

„Döbbenetes, hányan meglepődnek azon, hogy az autóversenyzéshez fittnek kell lenned. Egyetlen más sportághoz sem hasonlít, nem olyan, mint mondjuk a kosárlabda. Bárki megpróbálhat úgy játszani, mint LeBron. Nem fog ugyan menni, de felmehet a pályára és kipróbálhatja. Ilyen autókat viszont az átlagember nem vezet. Fogalmuk sincs arról, hogy megy.”

Kedvet kaptál a muaj thaihoz? Eddz úgy, mint Hamilton!

Lewis Hamilton
Lewis Hamilton@lewishamilton
Tovább olvasom
HAJNALI EDZÉS:
- ugrálás 5 kg-os kötéllel (15 perc)
- egyenesek 5 kg-os kézi súlyzóval (3 perc)
- térdrúgás váltott lábbal (50-szer)
- hasprés, hasizommunka (25 perc)
- rúgások (5 balra, 5 jobbra, aztán 10, 15, stb., egészen 50-ig)

REGGELI EDZÉS:
- futás (90 perc)

DÉLUTÁNI EDZÉS:
- evezés, szörf
- pilates

A VIRTUÁLIS VILÁG

A koronavírus-járvány viszont most különösen nagy kihívást jelent a versenyzők számára – bár az edzéseket több-kevésbé otthonaikban is el tudják végezni, a versenyrutin bizony nagyon tud hiányozni.

„Az egyetlen dolog, amit talán még mindig nehéz fenntartani az edzettség tekintetében, az a szoros versenyzéshez szükséges tudatosság, ami nagyon fontos ahhoz, hogy megfelelően pozícionáld az autót, amikor lehetőség adódik” – mondja Pat Symonds.

„Talán ez az a terület, ahol a virtuális versenyzésnek helye van az edzésprogramban.”

Márpedig a mezőny tagjai – különösebben a fiatalabbak, például Max Verstappen, Lando Norris, Charles Leclerc vagy George Russell – előszeretettel ülnek házi szimulátoraikba. Amellett, hogy jól szórakoznak, a test-test elleni küzdelmek tekintetében is szerezhetnek némi rutint, ami persze nem egyenlő a valós versenyzéssel, a reflexek formában tartásához viszont abszolút hatékony lehet.

Görgess tovább, a reklám után folytatjuk!

HIRDETÉS

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzájárulok, hogy az F1VILAG.HU hírlevel(ek)et küldjön számomra, és közvetlen üzletszerzési céllal megkeressen az általam megadott elérhetőségeimen saját vagy üzleti partnerei ajánlatával:*
Hozzájárulok (Az adatkezelés részletei »)

Ezeket is ajánljuk!

HIRDETÉS

További hírek

HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS